Mi az a dongaláb és hogyan kezeljük?

A dongaláb egy veleszületett lábdeformitás. Cikkünkben bemutatjuk a kialakulásának okait, típusait, kezelési lehetőségeit.
magzati dongaláb ultrahangos képe

A dongaláb egy veleszületett lábfejdeformitás, mely a láb valamennyi ízületét érinti. Már gyermekkorban látványos tüneteket mutat. Fontos, hogy minél korábban felismerjük és megfelelően kezeljük, mert a kezeletlen dongaláb az egész életminőséget befolyásoló mozgásproblémához vezethet. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogyan és miért alakul ki, milyen formái vannak, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a kezelésre.

A dongaláb kialakulása

A dongaláb (latinul: pes equinovarus congenitus) már a magzati élet során kialakulhat, és általában születéskor egyértelműen látható. A pontos ok nem minden esetben ismert, de számos tényező hozzájárulhat a kialakulásához. Az egyik leggyakoribb ok genetikai eredetű – ha a családban korábban is előfordult dongaláb, nagyobb az esélye, hogy újra jelentkezik.

A kialakulás okai között szerepelhet:

  • genetikai hajlam,
  • magzati tartási rendellenesség,
  • a méhben kialakuló mechanikai nyomás,
  • izom-idegrendszeri fejlődési zavarok,
  • egyéb fejlődési rendellenességekkel társuló tünet.

Már a terhesség 20. hete körül, egy alapos ultrahangvizsgálat során észlelhető a dongaláb, bár a pontos diagnózishoz néha a szülés utáni fizikális vizsgálatra is szükség lehet. A korai felismerés és a szülők felkészítése kiemelten fontos a mielőbbi kezelés megkezdéséhez.

A dongaláb típusai: enyhe és súlyos formák

A dongaláb megjelenése és súlyossága egyénenként változik. Alapvetően két fő csoportba sorolhatjuk:

  • Enyhe forma: Ilyenkor a láb kisebb mértékben fordul befelé és lefelé, az izmok kevésbé kötöttek, a mozgástartomány nagyobb. Ezek a formák jól reagálnak konzervatív terápiára.
  • Súlyos forma: Itt már erősen deformált lábtartásról van szó, a sarok nem ér le, a láb szinte „patkó” alakot vesz fel. Az izmok rövidek, kötöttek, a csontok elferdültek. Gyakran csak hosszan tartó kezelés vagy műtét segíthet.

A típus pontos meghatározása szükséges a megfelelő kezelési terv felállításához.

Hogyan néz ki a dongaláb?

A dongaláb jellegzetes külső jegyek alapján viszonylag könnyen azonosítható. Az alábbi tünetek a leggyakoribbak:

  • a lábfej befelé és lefelé fordul,
  • a sarok nem ér le a talajra,
  • a lábujjak kifelé nézhetnek, míg a sarok befelé dől,
  • a lábfej rövidebb és íveltebb lehet a normálisnál,
  • izomsorvadás jelei is megjelenhetnek az érintett végtagon.

A deformitás gyakran kétoldali, de egyoldali esetek is előfordulnak. Az aszimmetria miatt egyoldali dongalábnál sántítás is jellemző lehet, ha nem történik időben beavatkozás.

Magzati dongaláb: felismerés és teendők

A magzati dongalábat legtöbbször a 20-24. hét környékén végzett morfológiai ultrahang során fedezik fel. Ekkor az orvos a lábfej helyzetét, szimmetriáját és mozgékonyságát vizsgálja. Ha dongalábra utaló jelek vannak, javasolt a genetikai tanácsadás is, különösen akkor, ha más rendellenesség is jelen van.

A szülőket ilyenkor részletesen tájékoztatják a lehetséges kimenetelekről és a születés utáni lépésekről. Maga a diagnózis nem indokolja a terhesség megszakítását, hiszen az esetek túlnyomó többségében a dongaláb jól kezelhető.

Felnőttkori dongaláb: elhanyagolt esetek

A kezeletlen dongaláb felnőttkorra súlyos járási problémákhoz vezethet. A deformált lábtartás krónikus fájdalmat, bőrkeményedést, lúdtalpat, boka- és térdízületi eltéréseket okozhat. Az érintettek gyakran sántítanak, nehézséget jelent számukra a cipőviselés, és korlátozott a mozgástartományuk.

Mivel a csontok és izmok a deformált állapothoz alkalmazkodnak, felnőttkorban már csak korlátozott mértékű korrekció érhető el – ilyenkor jellemzően műtétre és ortopédiai segédeszközökre van szükség. Ezért különösen fontos a gyermekkori beavatkozás.

enyhe dongaláb korrekciója gyógytornával

Dongaláb kezelése gyermekkorban

A dongaláb kezelése akkor a legeredményesebb, ha már újszülött korban megkezdődik. A leggyakrabban alkalmazott módszerek:

  • Ponseti-módszer: Ez a nemzetközileg is elismert technika gipszeléssel történik, ahol a baba lábát fokozatosan korrigálják. A gipszet hetente cserélik, és az eljárás általában 6-8 hétig tart.
  • Achilles-ín bemetszése (tenotómia): Sok esetben szükséges a gipszelés után, hogy a sarok megfelelő pozícióba kerülhessen.
  • Ortézis viselése: A kezelés után hosszabb ideig speciális cipőt és rögzítőt kell hordani, hogy megelőzzék a visszaalakulást.
  • Gyógytorna: A kezelések mellett mindig szükség van mozgásterápiára, amely az izmok nyújtását és erősítését célozza.
     

Mikor szükséges műtét dongaláb esetén?

Bár a Ponseti-módszerrel a legtöbb dongalábas eset sikeresen kezelhető, vannak olyan esetek, amikor műtétre is szükség lehet:

  • ha a deformitás túl súlyos,
  • ha a gipszelés ellenére nem érhető el megfelelő korrekció,
  • ha visszaesés következik be az ortézis elhagyása vagy nem megfelelő használata miatt. 

A műtét során a csontokat, inakat vagy ízületi tokokat korrigálják, néha több lépésben. A beavatkozás után is szükséges a rendszeres kontroll, rehabilitáció és ortézis viselése.

Gyakori kérdések

Hogyan lehet felismerni a dongalábat újszülött korban?

Már a születés után jól látható, hogy a lábfej befelé és lefelé fordul, a sarok pedig nem érintkezik a talajjal. A deformitás rögzültnek tűnik, a lábat nem lehet egyszerűen „kiegyenesíteni”. A gyermekorvos vagy ortopéd szakorvos könnyen diagnosztizálja.

Meg lehet előzni a dongalábat?

A dongaláb kialakulása többnyire genetikai vagy fejlődési eredetű, így jelenlegi tudásunk szerint nem előzhető meg biztosan. A szülőknek mégis érdemes rendszeresen részt venniük a várandósgondozáson, ahol időben kiszűrhetőek az eltérések.

Milyen gyorsan kell kezelni a dongalábat születés után?

Minél hamarabb, annál jobb. Az első két héten belül célszerű megkezdeni a kezelést, hiszen ekkor még nagy a lágyrészek rugalmassága, és könnyebben érhető el tartós korrekció.

Lehetséges a dongaláb gyógyítása?

Igen, a dongaláb a legtöbb esetben teljesen gyógyítható. A megfelelő kezelési sorrend és a szülők együttműködése mellett a gyermek teljesen panaszmentesen élhet, sőt, sportolhat is.

Felnőttként is lehet kezelni a dongalábat?

Felnőttkorban már csak korlátozott mértékben lehet javítani a deformitáson, és gyakran csak műtéti úton. A cél ilyenkor a fájdalom csökkentése, a funkció javítása és a láb deformitásának enyhítése.

Mit érdemes megjegyezni?

A dongaláb korai felismerése és kezelése döntően meghatározza a gyermek jövőbeli életminőségét. Ma már olyan korszerű és hatékony módszerek állnak rendelkezésre, amelyekkel a legtöbb eset jól kezelhető. A szülők részéről türelem, odafigyelés és következetesség szükséges.

További cikkeink