A Guillain-Barré szindróma egy komoly neurológiai kórkép, amely hirtelen alakulhat ki, ám megfelelő kórházi ellátással és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Mi az a Guillain-Barré szindróma?
A Guillain–Barré szindróma (röviden: GBS) egy akut, gyulladásos autoimmun betegség, amely a perifériás idegrendszert érinti, pontosabban az ideggyököket és idegrostokat. Izomgyengeséghez, reflexek csökkenéséhez és súlyosabb esetben teljes bénultsághoz is vezethet.
A legtöbb esetben valamilyen fertőzés (pl. légúti vagy gyomor-bélrendszeri megbetegedés) előzi meg, amit később egy autoimmun folyamat követ. Az immunrendszer tévedésből az idegrostok burkát (myelinhüvely) támadja meg. Ennek következtében az idegimpulzusok vezetése zavart szenved, ami mozgási és érzékelési zavarokat okoz.
A Guillain-Barré szindróma tünetei
A tünetek rendszerint fokozatosan, de gyorsan, napok vagy egy-két hét alatt alakulnak ki. Jellemző a szimmetrikus izomgyengeség, amely rendszerint a lábakban kezdődik, majd felfelé halad.
Kezdeti tünetek lehetnek:
- bizsergés, zsibbadás a lábujjakban, ujjakban,
- izomgyengeség a lábakban,
- járásbizonytalanság,
- fáradékonyság.
Előrehaladott tünetek:
- a gyengeség terjedése a felső végtagokra, majd a törzsre,
- arcbénultság (pl. kétoldali arcizom-gyengeség),
- nyelési nehezítettség,
- légzési gyengeség, ami műtéti lélegeztetést tehet szükségessé,
- reflexek elvesztése,
- vegetatív tünetek (pl. vizelet- és székletürítési nehezítettég).
A betegség súlyossága változó, a legkönnyebb formától egészen a teljes tetraplegiáig (mind a négy végtag bénultsága) terjedhet.
Diagnózis
A GBS diagnózisa klinikai vizsgálatokon és laboratóriumi eredményeken alapul.
- Neurológiai vizsgálat: reflexek hiánya, izomgyengeség, szimmetrikus tünetek.
- Lumbálpunkció: a gerincvelői folyadékban (liquor) magas fehérjeszint, sejtszegény kép.
- EMG/ENG: idegrendszer és az izmok működését vizsgálják.
- Vérvizsgálat: gyulladásos jelek, fertőzés nyomai kereshetők.
A diagnózis felállítása időben kulcsfontosságú, mert az időben megkezdett kezelés jelentősen javítja a gyógyulási esélyeket.
A szindróma kezelése
A Guillain–Barré szindróma kezelése kórházi ellátást igényel, gyakran intenzív osztályos felvételt.
Alapvető kezelések:
- Plazmaferezis (plazmacsere): segít eltávolítani a keringésből az autoimmun támadást okozó antitesteket.
- IVIG (intravénás immunglobulin): mesterségesen beadott ellenanyag, amely semlegesíti az autoimmun választ.
- Tüneti kezelés: fájdalomcsillapítás, fertőzések megelőzése, decubitusok (felfekvés) kivédése.
- Légzéstámogatás: súlyos esetben gépi lélegeztetésre lehet szükség.
A kezelések hatékonyak, a betegek többsége jól reagál rájuk.
A GBS szindróma gyógyulása ideje
A gyógyulás a tünetek kialakulásával ellentétes irányban halad: felülről lefelé.
A felépülés ideje változó lehet:
- enyhébb esetekben néhány hét,
- közepes-súlyos esetekben 3–6 hónap,
- súlyos, teljes bénulást eredményező esetekben 12 hónap vagy annál több.
A statisztikák szerint:
- a betegek ~80%-a teljesen felépül,
- 5–15%-ban maradványtünetek alakulnak ki (gyengeség, koordinációs zavar),
- a halálozás ritka, kb. 3%.
Élet a Guillain-Barré szindróma után
A betegség utáni időszakban kiemelt szerepe van a rehabilitációnak.
Rehabilitáció fő elemei:
- Mozgásterápia: passzív, vezetett aktív, majd aktív gyógytorna. Izomtömeg helyreállítása, koordináció fejlesztése.
- Szelektív ingeráram: izmok stimulációja.
- Ergoterápia: az önellátási és háztartási tevékenységek újra tanulása.
- Pszichológiai segítség: gyakori a szorongás és depresszió. Fontos a mentális egyensúly visszaállítása.
- Segédeszközök használata: járókeret, kerekesszék, peroneus emelő, éjjeli sínek stb.
Gyakori kérdések
Milyen betegség a szindróma?
A Guillain–Barré szindróma egy autoimmun, a perifériás idegrendszert érintő kórkép, amely gyorsan kialakuló izomgyengeséggel és a reflexek hiányával vagy csökkenésével jár.
Hogyan ismerhető fel korán a Guillain-barré szindróma?
Leggyakrabban zsibbadás, izomgyengeség, járásbizonytalanság jelentkezik. Ezek néhány nap alatt fokozódnak. A reflexek gyengülnek, majd eltűnnek.
Mennyire gyakori a Guillain-barré szindróma előfordulása?
Átlagosan évi 0,5–2 eset jut 100 000 lakosra. A betegség bármely életkorban előfordulhat.
Teljesen fel lehet épülni a GBS szindrómából?
Igen, a betegek többsége maradványtünet nélkül gyógyul meg.
Mi váltja ki leggyakrabban a betegséget?
Fertőzések, mint a Campylobacter jejuni baktérium, influenzavírus vagy egyes vírusfertőzések.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni, ha gyanús tüneteket észlelünk?
Ha hirtelen kezdődő zsibbadást, izomgyengeséget és reflexcsökkenést észlelsz, mielőbb keresd fel a háziorvost vagy neurológust!
